Finom étel receptjének kezdete

Kedves olvasóim!

Mivel az előző naplójegyzeteimben nem volt recept, így most egy ízletes étel receptjével szeretnék kedveskedni nektek!

Rántott lugas pempős ugarral

Hozzávalók:

-          12 decigram ugar

-          1 egész lugas felének kétszeres 

-          5 felcsigázott tojás

-          Szerepentin reszelék

-          2 kocka étkezési kobalt

Elkészítés:

Figyelem! Ezt a receptet már tapasztalt szakácsoknak ajánlom!

Először fogjuk az ugart és távolítsuk el a nemkívánatos részeket, mivel nem akarunk tücsköt-bogarat összehordani. Ha ezzel megvagyunk akkor szépen az egészet daráljuk le, majd pempősítsük egy adag korzikai forrókaviccsal. Ezután jön csak a neheze! Fogjuk a lugast és az egyik pontján kezdjük el ráncigálni. Ha már teljesen szétesett, akkor kész is van a rántott lugasunk. Ám ezzel még nincs vége! Fogjunk 5 darab felcsigázott tojást és verjük rá a rántott lugasunkra. Ha mindezekkel megvagyunk, akkor hintsük be szerpentin reszelékkel és már is flambírozhatjuk! Amennyiben a sárgásbarnás színt elérte, akkor gyorsan oltsuk el a tűzet és borítsuk rá a már elkészített ugarpempőt. Hmm mámorító illatok fognak lengeni, de még élvezetesebb ízhatást érhetünk el, hogy ha hozzáadjuk az étkezési kobaltkockákat.

Az így elkészített ételt mélytányérban, ínyencek lapostányérban fogyaszthatják.

Jó étvágyat kívánok!

Egy fordulatos főzés kezdete

Kedves olvasóim!

Sajnos mostanában nem sokat tudok írni az internetbe.  De kárpótlásul most egy igazán izgalmas történettel szolgálok!

1940. 03. 15

„… Sorakozó!!! – kiáltotta Rüffelschwein hadnagy. Kicsit ideges volt, mivel 3 napos elzárást kapott, mivel veszélyeztette egy katonája életét. Pedig én nem orroltam meg rá, hisz ő csak a javamat akarta! Szegénynek az elzárás alatt kiújult a körteszempillája, ami egy ritka szembetegség. Így csak félszemmel tudta nézni hős katonáit. Viccelődtünk is, hogy így biztos csak az egyik szeme lehet az egész századon. Nem csoda, hogy ennyire ideges volt, hiszen ünnepi felvonulásra rendelték ki a századot! Nem voltunk hát rest, tisztességesen megmosakodtunk, felvettük díszegyenruhánkat és úgy jelentünk meg rettegett hadnagyunk előtt. Így is talált persze valami kivetnivalót. Szerencsétlen Üszök Fülöpöt 5ször küldte vissza, hogy takarítsa meg a lábbelijét, mire kiderült, hogy félvak hadnagyunk összekeverte Fülöp lábát a mellette álló Kuglóf Dénesével. Mikor engem mustrált halkan megjegyezte, hogy nekem kell főznöm majd az ünnepségre. Ihaj’ a hadnagy úr is jókor szólt, hiszen 3 óra múlva indulni kellet. De hát nem volt mit tenni, neki is láttam, hogy elkészítsem az egyik finom magyaros étel receptjét a bécsi párolt nyúlfület. Kicsit bajos volt nyulat szerezni, de szerencsére a laktanyában ugrált egy. Nagyon meg is lepődtem, de örültem is a nagy szerencsének. Nagyon jól sikerült az étel, és a felvonulás is! De hát a baj nem sokáig kerülte el szerény századunkat, hisz most is szegény Törgő Vili elveszett házinyulát keressük...”

Egy átverés kezdete

Szervusztok kedves olvasóim!

Úgy döntöttem, hogy most egy háborús történettel örvendeztetlek meg benneteket! A nyári kalandjaimat természetesen folytatom a későbbiekben.

1940 03. 10

„… maga mit művel ember?!??!?! – ordította Rüffelschwein hadnagy egyik társunkra, Koczka Eurélra. Kiderült ugyanis, hogy a sózott pralinélevesbe nem ecetes uborkát, hanem kígyóuborkát vagdosott bele.  A hadnagy Úr azonnal 1 hetes zokni stoppolásra ítélte, hiszen kárba veszett az a nagy kondér étel. Mivel Eurél alám volt beosztva, ezért engem is meg kellet büntetnie.  2 napi éjszakai őrszolgálatra ítélt az egyik magaslesen. Nagyon megijedtem, hiszen még sosem voltam őrszolgálatban! Éjjel 1kor kezdődött el a műszakom a toronyban. 1 óráig ültem fent, és kezdtem bizony nagyon fázni, hisz még csak most köszöntött be a tavasz. Az első gólya is megfagyott,  a csibész Paszomány Alpár meg is főzte, remek lakoma kerekedett belőle! Tehát nagyon hideg volt, viszont azonnal eszembe jutott, hogy én tudok bizony egy nagyon finom ételreceptet ami még melegen is tarthat! Rögtön elő is vettem szolgálati késemet és lenyestem egy pár darabot a toronyból. Szerencsére volt nálam gyufa, így takaros tüzet tudtam gyújtani! Amikor a toronyhoz mentem, láttam pár fogoly tojást, így azokért lemásztam. Mindig nálam van egy jó pár hozzávaló bármihez a biztonság kedvéért így el tudtam készíteni a finom csámcsognivalót, a Zabbal leöntött édes savanyú buggyantott tojást!

Nagyban falatoztam a meleget adó tűz mellet, amikor ordításokat hallottam. Rémülten pillantottam le és láttam, hogy sok ismeretlen katona már körbevette a toronyt! Megmarkoltam a puskámat és megadásra szólítottam őket, hisz igaz hazafinak vallom magam! A végén kiderült, hogy galád cimboráim a hadnagy Úr utasítására öltözött be ellenséges katonának, ezzel tesztelték éberségem. Persze amikor meglátták a füstöt mind a segítségemre akartak sietni. Hősies helytállásomért réz saláta érdemrenddel tüntettek ki.

Egy igazi hős történetének kezdete!

Sziasztok!

Ez a webnapló bejegyzés igazán különleges lesz! Egy igazi hősről fogok mesélni egy szerencsés véletlennek köszönhetően.

Bölény Márton volt olyan kedves és kitakarította a padlásomat.  Miközben bőszen sepregetett valami mázolmányt vett észre az egyik sarokban. Közelebbről megvizsgálta és arra jutott, hogy ez akár értékes is lehet. Azonnal lehozta nekem, hátha én ráismerek. Hát hogyne ismertem volna rá Kornéliusz Komposzt egyik leghíresebb művére! A kép címe sokat elárul, szabad fordításban annyi tesz: „Lord Galagy a Hős Lovagok Rendjének vára előtt”. A képen tehát Lord Galagy a hős lovag és hűséges fegyverhordára Sir Mauricio Escoban. A festő remekül elkapta a pillanatot, hiszen Lord Galagy hősiességére jellemzően még az állatok is elámulnak a hős láttán. Még a kép oldalán található hermelin is megcsodálja amint a hős a beragadt kardjával viaskodik. ( a hátul található ritka kéregkutyáról nem is beszélve!)

A hős fegyverhordárára Sir Mauricio Escobanra pedig az oly jellemző dolgokat is sikerült megragadni a művésznek! Mindig is kirívó ruhákban járt, a képen látható sárga sakkmintás ruha volt a kedvence! Mikor csatába indult csak a sisakját volt hajlandó felvenni, amin mindig rajta pihent kedvenc pávája Lucia. Igaz nem sok mindent látott a szemére ereszkedő farktollaktól, de szentül hitte, hogy ez a madár szerencsét hoz.

Ő és a hős Lord Galagy együtt járták a vidéket és segítettek a rászoruló gazdagoknak és megbüntették a gaz szegényeket.

 A nevükhöz köthető az iszap gyáros céhek lázadásának leverése.

A nagy mű:

A vakációm kezdete!

Kedves olvasóim!

Már régen nem írtam eme becses internetfüzetbe, de ígérem, egy igazán élmény dús beszámolót kapnak türelmes olvasóim.  Történt, ugyanis, hogy egy régen látott cimborám meghívott magukhoz Nemesgulácsra nyaralni. Mivel az út igen hosszú ezért Bölény Márton volt olyan kedves és elvitt a platós kistehertraktorjukon, de haj! micsoda kaland volt már az eljutás is! Kiderült, hogy Bölény Márton nem töltötte tele a méltán híves Cippo márkájú traktort, így sajnos messzire nem jutottunk. Szerencsére a közelben találtunk egy olyan kedves tanyasit, aki tudott nekünk segíteni. El is meséltem neki egyik kedves katonai kalandomat, de neki is volt ám mesélnivalója, ugyanis kiderült, hogy ő is baka volt!  Végül csak meg tudtuk töltetni éltető üzemanyaggal a traktort és útnak indultunk.

Ahogy mentünk sajnos eltévedtünk az erdőben. Ugyan Márton magyarázott valami gépésről, de nem tudtam meg igazán, hogy mi az, mert, mikor bekapcsolta és megszólalt, hát biz Isten úgy megijedtem, hogy azonnal eldobtam. Sajnos a szerkezet nem élte túl a kalandot, mivel a közeli epergyár udvarába dobtam be egy kőrakás tetejére. Szerencsére elhoztam egy rendes térképet, még legényként vettem, amit sajnos a megváltozott utak és helységnevek is bizonyítottak. Hiába kerestük a térkép alapján például Vöröskondort, ilyen települést csak nem találtunk. 2 nap után még a nagy Magyar vizet, a Balatont is megpillantottuk! Márton a nagy meleg miatt üvöltve vetette bele magát a hűs habok közé. Hívogatott engem is, azt mondta igazán finom a víz, jól esik ilyenkor. Hát engedtem a csábításnak és megmerítettem a katonai bőrpoharamat és jót kortyoltam a hűs vízből. Amikor még bakaként itt állomásoztam, akkor nem egyszer ittunk eme remek tó vízéből. Sajnos a víz minősége az évek folyamán igencsak romlott, ugyanis egy kellemetlen betegséget, az iszaptortkot kaptam el a tó vízének hála. A betegséget még aznap kifeküdtem, így másnap akadálytalanul folytathattuk eltévedt utunkat. Mártonnak remek ötlete támadt, majd elfelejtette. Végül egy kedves turista útmutatásait követve ismét rátértünk a helyes útra. Az út mellet embereket láttunk feltartott hüvelykujjal. Márton pironkodva integetett nekik, mert azt hitte, hogy a metál lilára festett traktorját dicsérik. Végül megérkeztünk 3 nap múlva Nemesgulácsra. A cimborám Pütyüré Kálmán már nagyon várt.

Csodálkozott, hogy ilyen hamar megérkeztünk, viccelődött is, hogy bölény nagy szerencsénk volt, hogy ilyen utunk volt.

A következő történetemben a cimborámnál átélt kalandokat fogom papírra vetni.

Otthoni kalandjaim kezdete és egy kedves recept!

Kedves olvasóim! Ideje folytatnom naplómat egy remek történettel és egy különlegesen ízletes recepttel!

1940. 03. 07

„…nem én voltam, ne bántsanak! – kiáltotta Korán Kornél. Kiderült, ugyanis, hogy ő volt, aki lopott Rüffelscvhein hadnagy féltve őrzött poszátatojásából. Szerencsére azt nem tudták, hogy én készítettem el a tojásokat, mégpedig igen ízletesen! Kornél 3 napi elzárást kapott, és addig csak száraz vizet és hideg kenyeret kaphatott! Néha becsempésztem azért neki a kedvencéből, a rántott kacsacsőrből. Mikor kikerül, szerencsétlen azonnal vitték is a frontra, ugyanis akkor hiány volt Szőrszálhasogató Osztagnál, amit a retteget Irha Vilmos vezetett.

Én kimenőt kaptam 3 napra, aminek szerfelett örültem! Meglátogattam egy jó pár ismerősömet, családtagjaimat. Édesanyám mondta is nekem, hogy milyen szépen a szemembe lóg a szakácssapka. Édesapám rettenetes büszke volt rám, ő is vérbeli katonaként szolgálta végig az I. nagy háborút. Ponyvaszedő inas volt a monarchia néphadseregében. Most a szolgálatot csak azért úszta meg, mert egy ritka betegséget kapott a Kapotnyakot. Rengeteget szentségelt emiatt, ugyanis a régi láng még mindig benne égett, a ponyvái is megvoltak még. Édesanyám a tiszteletemre elkészítette az egyik legjobb katonaeledelt, a Krumpis laktanyát őrmester módra…”

Hát lássuk eme remeknek a receptjét!

Krumplis laktanya őrmester módra

Hozzávalók:

-         2 luknyi odvas keltike szósz

-         4 saroknyi főtt krumpli jól átsütve

-         egy kifordított fácán

-         Pusztagyarmati Kiskuktász féle Ízesített cseppek

-         1 kupaknyi vajas margarinos élesztőkocka

-         3 tégelnyi nünüke származék

Elkészítés:

Vegyük kezünkbe a krumplikat, majd kiáltsunk fel! Ha fájdalmunkban kiáltottunk, akkor lesz a legjobb, hiszen a főt krumplik csak jól átsütve lesznek ízletesek! Vegyünk elé egy tepsit, amibe szépen helyezzük fel épületszerűen a krumpli darabkákat. A tepsink közepére locsoljuk rá az odvas keltike szószt, ez lesz majd a „gyakorló pálya”. A kifordított fácánt szeleteljük nagyobb darabokra és szuszakoljuk be egy fazékba.  A fácándarabokat susogásig főzzük. A szétázott cafatokat aztán fogjuk és vágjuk fel egyforma darabokra. Az igényesek emberalakokat is kivághatnak, hiszen ezek fogják adni majd a bakák mivoltát. Az elkészült cafatokra majd csepegtessünk a Pusztagyarmati Kiskuktász féle Ízesített cseppekből, ezzel szimbolizáljuk majd az izzadságcseppeket, hiszen nehéz a dolga a katonának! A kupaknyi vajas margarinos élesztőkockát a nünüke származékkal összekeverve megalkothatjuk a laktanya „udvarát”. Ha elkészültünk, akkor tegyük a tepsit a sütőbe és 90 fokon egyenletesen, pároljuk. Ha zötyögő hangot hallunk akkor kész a csoda! Így már valódi őrmesternek érezhetjük magunkat, hiszen egy egységnyi „baka” várja a parancsunkat, hogy a hasunkba vándoroljanak!

Jó étvágyat és szórakozást hozzá!

Egy jó társaság kezdete + egy fenséges étek titka

Kedves olvasóim!

Annyira belefeledkeztem kedves Bölény Márton történetébe, hogy észre sem vettem hogy csak rólla írok. Ideje visszatérni a küzdelmeimhez a konyhában!

1940. 03. 04

„…tyű de csodás itt minden! – Kiáltotta Poré Herold, az egyik katonatársam, amikor beléptünk az új szálláshelyünkre. Kiderült, hogy most már csak 20-an leszünk elszállásolva egy épületbe, aminek szerfelett örültem, ugyanis így már kényelmesen elfért a sürgősségi étkészletem is. Nem volt sok időnk kicsomagolni, ugyanis Rüffelscvhein hadnagy kisvártatva berúgta az ajtót és kiparancsolt minket. Kint végre megismerhettünk pesti kollégáinkat is. Elég érdesen viszonyultak hozzánk. Az egyik meg is jegyezte, hogy „vidéki bunkók”. Ezt én félrehallottam (bár lehet hogy csak a szakácshallásom alakította át) és pribéki kuglófnak értettem, ami az egyik kedvenc asztali ínyencédességem. El is készítettem, és tálaltam is pesti kollegáinknak. Annyira ízlett nekik, hogy rögtön nem vertek meg aznap éjjel senkit. A felettesemtől kaptam is egy kisebb kitűntetést a laktanyán belüli erőszak elhárításáért. Mikor már össze is cimboráltam velük, akkor közölték, hogy hatalmas harcok kezdődtek! Mi erről eddig nem hallottunk, igaz a feletteseink sem tudtak róla, ugyanis akkor még csak postafattyúszerkőt használtak! Azért nem postagalambot, mert sajnos ínséges idők jártak, a galamb húsa meg nagyon finom. Nem is egyszer készítettem el egy remek szárnyas ételkülönlegességet, a gömbvillával töltött barackba nézetett galambot. A fattyúszerkő nem volt a legjobb megoldás különben, ugyanis kiderült, hogy vándormadár. Az egyik alkalommal a hadnagy úr egy nagyon obszcén üzenetet küldött, ugyanis nem érkezett meg időben a hokedli szaggató gépe. El is küldte a levelet, és a madarunk akkor látta jónak elutazni Afrikába. Emlékszem mekkora patária lett belőle, ugyanis az Egyiptomi kormány ezt provokációnak vette…”

Jöjjön most egy egyszerűen elkészíthető fogás!

Dörgenyés Kulimáz Galambra töltve

Hozzávalók:

-         2 napos csibe

-         4 galamb üresen

-         1 tégely Márga margarin

-         2*10¹²   Korpásliszt

-         5 hordó víz, kucsmagolva

Elkészítés

Vegyük kézbe a két naposcsibét és heves simogatással nyerjük ki belőlük a napot. Az így szerzet napot helyezzük gyorsan egy befőtlen üvegbe, nehogy elfogyjon felhasználás előtt. A 4 galambot nézzük át, nehogy húst találjunk benne, mert súlyos lehet az ízlelőbimbóinkra nézve. Az egy tégely Márga margarint osszuk 5 felé, és helyezzük bele az előbb ellenőrzött 4 galambba. Ha halk cuppogó hangot hallunk akkor lesz a legízletesebb! A korpáslisztet pontosan mérjük ki és utána helyezzük el az előbb említett részekre elosztva (azaz 8 felé) a galambokra. Most már csak egy dolgunk lesz, egy megfelelő vödörrel jó alaposan locsoljuk le a remekművünket. Nagyon fontos a kucsmagolás folyamata, hiszen ez adja a kulimáz teljes valóját. Amint elkészültünk, tegyük be az előhűtött sütőnkbe és bömbölésig süssük. Mivel ez eltarthat akár 1 hétig is, ezért ajánlom, hogy ne várják meg a sütő előtt álldogálva.

Ugye milyen egyszerű? 

Jó étvágyat!

Márton igazi kalandjainak kezdete!

Szervusztok!

Ideje folytatnom Bölény Márton életét! Ott hagytam abba, hogy Büssüben tevékenykedett. Mivel igen fiatal és bohém volt még ekkoriban, úgy gondolta, hogy tovább pallérozza elméjét és jelentkezik egy felsőoktatási intézménybe. Be is adta a jelentkezési okmányát a neves Kassza Alpár Kommunikáció és Logisztikai Főiskolára. Fel is vették volna, de sajnos az iskola még azon a nyáron becsődölt. Ekkor döntött úgy hogy végleg hátat fordít a hátának és feladja a tanulást. Mivel a jelentkezése előtt felmondott a mesterénél akinél tanult, így Márton komoly galibába keveredett. Nem volt még elég tapasztalata, hogy alkalmazzák, így inkább más szakmába kezdett bele. Mivel igen ügyesen ropta a búcsúkon is, ezért úgy gondolta jelentkezik néptáncosnak. Be is jelentkezett Üdvös Ignác tánciskolájába, hogy ott bemutathassa mit tud aranylábával. Ignác elképedve nézte Márton mozdulatait, majd izgatottan közölte vele, hogy egy kis gyakorlás után neki a helyi néptánccsoportban a helye.

Igazán izgalmas kalandokba keveredett ott, de erről majd még mesélek.

Recept helyett most itt egy régi fotó Mártonról. Itt már látszottak férfias vonásai. Ezen a fán gyakorolt amúgy, mielőtt a szomszéd poshadványos szilvafáját meghódította volna. A szomszédot Kacaj Károlyt is látni amúgy amint éppen szedte a cukorretek közül a gazt.

A folytatás kezdete!

Szervusztok!

Ideje folytatnom Bölény Márton élettörténetét. A történetet ott fejeztem be, hogy Márton elvégezte vegyes eredményekkel az iskoláit. Már az iskoláiban is kitűnt középszerűségével. Miután elvégezte a Gerendás Ágoston Matricaragasztó Szakneveldét, azonnal elhatározta, hogy még nem döntette el élete további menetét. A szíve a tanulás felé húzta, az esze viszont már dolgozott volna, így nemsokára Vinyetta Gordon műhelyében kezdett el dolgozni, mint hivatásos poháralátét matricaragasztó. A kissé sivár egyhangú munka sem vette kedvét és továbbképzésen vett részt Büssüben. Itt hihetetlen kalandokba keveredett, hiszem a közeli martalóc gyár mellet volt a szállása. Egyik éjszaka nagyon hangosan dolgoztak és nem tudott aludni. Úgy gondolta, hogy ellátja a gazfickók baját, hisz ő is dolgozó ember volt, még ha csak tanulni is ment oda. Át is ment, de mint kiderült a martalócgyártók nem voltak éppen puha legények. Másnap reggel a gyár előtt ébredt egy kartondobozban. A doboz mellé raktak egy kisüstit, mert a testi fenyítés biz’ nagy bűn volt akkor. Még ő maga is elhitte, hogy egy kicsit felöntött a garatra tegnap este. Büssün élt az egyik legkedveltebb hobbijának, a bokorátúszásnak. Ez később majdnem olimpiai szám lett, de sajnos nem mindenhol van bokor. Évekig űzte ezt, egyszer utcai 5. helyezett is lett. Kapott is egy oklevelet erről, amit aláírt a helyi kocsmáros.

A történetet még folytatom!

Személyes történet kezdete + egy kihagyhatatlan recept!

Szervusztok! 

Mivel ezt a blogot és sok minden mást is köszönhetek Bölény Mártonnak, így illik egy bejegyzést rá is szánnom. Kezdjük az elejétől. Idősebb Bölény Aladárral 1954ben ismerekedtem meg, amikor együtt dolgoztunk a bökényi kupongyárban. Nagyon derék ember, még ma is gyakran elbeszélgetünk a régmúlt időkről egy jó pohár póréhagyma lé mellet. Elvette kedvesét, Lospolya Kamillát, és nem sokkal később 20 év múlva megszületett a kis Márton. Emlékszem milyen szép kisbaba volt. A gond csak az volt hogy sok volt a Márton, így kicsit nehéz volt rá pirítani, ha rosszalkodott. Hej milyen rosszcsont is volt. Mikor betöltötte az 5. életévét, átszökött a szomszédba és leette a szomszéd díjnyertes poshadványos szilváit. Meg is regulázta Aladár! Később iskolának először a Keszeg Aladár Féltannyelvű Általános Iskolát, majd ezt elvégezve a Gerendás Ágoston Matricaragasztó Szakneveldét választották. Itt megtanulta, amit az élethez tudnia kell, de nem dolgozik még ma sem a szakmájában.  Ez most csak egy kis ízelítő volt Márton életéből, természetesen folytatni fogom. Addig is itt van az egyik kedvenc sós édessége.

Hamuvásült pogácsa

Hozzávalók:

-         2 nanométer kétesliszt

-         1 fej korpás kacsacsömör

-         2 liter langyos hidevíz

-         12 lesmirglizett egérbajusz

Elkészítés:

A 2 liter langyos hidegvizet vegyük a szánkba. Tartsuk bent és közben egy tálba, öntsük a 2 nanométer kéteslisztet. Ezután a pofazacskónkból szépen egyenletesen fröcsköljük bele a tálba a vizet. Szépen keverjük össze a liszttel, majd adjuk hozzá a kacsacsömört. Ne zavarjon meg az édeskés aldehid szag, a sütésnél ezt már nem érezzük! Ha mindez megvan, tegyük bele a már 200 fokra felmelegített sütőnkbe. Sütés közben adjuk hozzá a 12 lesmirglizett egérbajusz, majd hűtsük le a másodfokúvá égett karunkat. 12 órán keresztül süssük a finomságot, majd ha már szétszenesedett szedjük ki. Bár nem néz ki jól, és az íze sem finom, mégis valami ellenállhatatlan bája van. Jó étvágyat hozzá!

Az új kaland kezdete + egy általam igen kedvelt recept

Bizony kedves olvasóim! Hihetetlen fordulatott vett az életem ebben a szakaszban, és innentől kezdődnek ám az igazi kalandok!

1940. 03. 02

„… mindenkinek kellemes reggelt! Üvöltötte a fülembe Pevencz Ulrik, a helyettes tiszt. Az egész barakk az ő üvöltésétől zengett. 2 perc múlva már az udvaron voltunk, hiszen megfenyegetett minket, hogy ha nem készülünk el időben, akkor vad burgundi borzok közé vet minket. Kint elmondta, hogy bizonyos személyeket felküld Pestre, ugyanis a háború szele elérte hazánkat is! Én is köztük volna, hiszen szavaival élve: egy jó szakács javíthatja a honfitársaink morálját, az ellenségét, pedig ronthatja. Nagyon örültem a hírnek, hiszen a fővárosban lakott a kedvesem Dárdás Izidóra. Már 1 éve nem láttam, de minden hétvégén küldtem neki egy saját magam sütött töpröngyös pogácsát, amibe mindig rejtettem valami kódolt romantikus üzenetet. Így küldtem el neki az általam kilőtt első töltény hüvelyét. Nagy meglepetés volt! (a lövés egyébként halálos volt, igaz nem ember volt a célpont, hanem az őrmester kutyája, Koprás, aki befalta a féltve őrzött koktéluborkámat.) Annyira örült neki, hogy ő meg elküldte a fogorvosa számláját. Ej de szép idők voltak, és most minden megváltozik! Bojti laktanyából 40 embert küldtek fel a fővárosba. Mindegyikünk különleges volt. Nehéz szívvel hát de, elhagytam a laktanyát és felszálltam a teherautóra. Sajnos nem volt elég hely, így egyik kedves cimborámnak, Ortos Károlynak a tetőn kellet utaznia. Nagyon megfázott és nyelvbütykösödést kapott, de szerencsére hamar kigyógyult a veszélyes kórból.

Az úton elütöttünk egy arra csámborgó csirkét, így elkészíthettem az egyik kedvelt ételemet…”

Csirkébencsinált leves

Hozzávalók:

- 2 egész csirke, amiből csak az egyik kell

- 2 kanál uborkaszezon

-  1 turhányi izzadságcsepp

- 4 ledarát szarvasagancs

- 1 kupaknyi Krajcár Emil féle ételidegesítő csepp

- 6 bálnányi óceánvizelet

Elkészítés:

Az egész csirke fejét távolítsuk el, de feltétlen tartsuk meg! Az óceánvizeletet forraljuk fel legalább 28 fokra. Ha már forr a víz, akkor tegyük bele a 2 kanálnyi uborkaszezont, de vigyázzunk, hogy ne többet, mert orrfacsarást kaphatunk a nem megfelelő mennyiségtől! Ha már kellemes zöldes színű a levesünk, akkor tegyünk bele 1 turhányi izzadságcseppet, hisz remek zamatot ad a gasztronómiai csodánknak! Ha megfeleően elillant a levesünkben, akkor hozzáadhatjuk a 4 ledarált szarvasagancsunkat. Erre is figyelni kell, hisz a megfelelő mennyiség az íz szempontjából igen fontos. Ha elkevertük, akkor jön ám az igazi csoda! Mindenkinek ajánlom Krajcár Emil ételidegesítő cseppjeit, hiszen nem csak ezt az ételt, hanem szinte bármely ételt ízletessé tudnak tenni! Nagyon fontos részhez érkeztünk, hogy ha kész a levesünk! A zöldes sárgás levesünket töltsük a már előre bekészített csirkénkbe a nyakán keresztül. Fontos, hogy a lábai is meglegyenek, hiszen nagyon praktikusan fel lehet állítani az asztalon. A nem kidobott fejet helyezzük a testre díszítés gyanánt. Kellemes meglepetés lehet ünnepnapokra, vagy csak úgy, ha kedveskedni akarunk a családnak!