Szervusztok!
Ideje folytatnom Bölény Márton élettörténetét. A történetet ott fejeztem be, hogy Márton elvégezte vegyes eredményekkel az iskoláit. Már az iskoláiban is kitűnt középszerűségével. Miután elvégezte a Gerendás Ágoston Matricaragasztó Szakneveldét, azonnal elhatározta, hogy még nem döntette el élete további menetét. A szíve a tanulás felé húzta, az esze viszont már dolgozott volna, így nemsokára Vinyetta Gordon műhelyében kezdett el dolgozni, mint hivatásos poháralátét matricaragasztó. A kissé sivár egyhangú munka sem vette kedvét és továbbképzésen vett részt Büssüben. Itt hihetetlen kalandokba keveredett, hiszem a közeli martalóc gyár mellet volt a szállása. Egyik éjszaka nagyon hangosan dolgoztak és nem tudott aludni. Úgy gondolta, hogy ellátja a gazfickók baját, hisz ő is dolgozó ember volt, még ha csak tanulni is ment oda. Át is ment, de mint kiderült a martalócgyártók nem voltak éppen puha legények. Másnap reggel a gyár előtt ébredt egy kartondobozban. A doboz mellé raktak egy kisüstit, mert a testi fenyítés biz’ nagy bűn volt akkor. Még ő maga is elhitte, hogy egy kicsit felöntött a garatra tegnap este. Büssün élt az egyik legkedveltebb hobbijának, a bokorátúszásnak. Ez később majdnem olimpiai szám lett, de sajnos nem mindenhol van bokor. Évekig űzte ezt, egyszer utcai 5. helyezett is lett. Kapott is egy oklevelet erről, amit aláírt a helyi kocsmáros.
A történetet még folytatom!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése