Szervusztok kedves olvasóim!
Úgy döntöttem, hogy most egy háborús történettel örvendeztetlek meg benneteket! A nyári kalandjaimat természetesen folytatom a későbbiekben.
1940 03. 10
„… maga mit művel ember?!??!?! – ordította Rüffelschwein hadnagy egyik társunkra, Koczka Eurélra. Kiderült ugyanis, hogy a sózott pralinélevesbe nem ecetes uborkát, hanem kígyóuborkát vagdosott bele. A hadnagy Úr azonnal 1 hetes zokni stoppolásra ítélte, hiszen kárba veszett az a nagy kondér étel. Mivel Eurél alám volt beosztva, ezért engem is meg kellet büntetnie. 2 napi éjszakai őrszolgálatra ítélt az egyik magaslesen. Nagyon megijedtem, hiszen még sosem voltam őrszolgálatban! Éjjel 1kor kezdődött el a műszakom a toronyban. 1 óráig ültem fent, és kezdtem bizony nagyon fázni, hisz még csak most köszöntött be a tavasz. Az első gólya is megfagyott, a csibész Paszomány Alpár meg is főzte, remek lakoma kerekedett belőle! Tehát nagyon hideg volt, viszont azonnal eszembe jutott, hogy én tudok bizony egy nagyon finom ételreceptet ami még melegen is tarthat! Rögtön elő is vettem szolgálati késemet és lenyestem egy pár darabot a toronyból. Szerencsére volt nálam gyufa, így takaros tüzet tudtam gyújtani! Amikor a toronyhoz mentem, láttam pár fogoly tojást, így azokért lemásztam. Mindig nálam van egy jó pár hozzávaló bármihez a biztonság kedvéért így el tudtam készíteni a finom csámcsognivalót, a Zabbal leöntött édes savanyú buggyantott tojást!
Nagyban falatoztam a meleget adó tűz mellet, amikor ordításokat hallottam. Rémülten pillantottam le és láttam, hogy sok ismeretlen katona már körbevette a toronyt! Megmarkoltam a puskámat és megadásra szólítottam őket, hisz igaz hazafinak vallom magam! A végén kiderült, hogy galád cimboráim a hadnagy Úr utasítására öltözött be ellenséges katonának, ezzel tesztelték éberségem. Persze amikor meglátták a füstöt mind a segítségemre akartak sietni. Hősies helytállásomért réz saláta érdemrenddel tüntettek ki.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése