Drága olvasóim!
Hát igen! Megint eltelt sok idő az utolsó bejegyzésem óta.
Sajnos a számításteknikai masinám elromlott. Bölény Márton meg elutazott pár hónapra így nem volt aki segítsen nekem.
Szerencsére már hazatért így meg tudta nézni hogy mi is lehet a baja ennek a fránya gépezetnek. Azt mondta,
hogy elromlott a videókártya hűtőberendezése. Ki is szerelte én meg beraktam a
hűtőszekrénybe, ne szenvedjen szegény. Márton szerint ez nem volt bölcs döntés,
hiszen így az egész kártyát ki kellet cserélni. Na de végül csak sikerült
vennie egy másikat így most megint írhatok az én kis web naplómba. Kedveseim
sok izgalmas dolog történt velem. Képzeljétek megismerkedtem egy remek könyvsorozattal!
Aki szereti, a természet összes csodáját annak meleg szívvel tudom ajánlani Dr.
Zsurló Károly útikönyv sorozatát. Ezek a könyvek igencsak különlegesek, sőt
talán úttörőnek is lehet őket nevezni. Hogy miért is? Válaszként inkább idéznék az egyik
könyvének előszavából.
„…Mert gondoljunk bele
mit is tartalmazhat egy útikönyv. Egy táj vagy tájegység térképét, részletes
leírását, látnivalók felsorolását. Az utóbbi évtizedekben rengeteg útikönyv
készült, véleményem szerint feleslegesen. Hogy miért is? A Kedves Olvasó
gondoljon csak bele, ha többfelé akar kirándulni, akkor egy teljes könyvtárat
magával akar cipelni? Nyilván nem! A kutatásaim arra irányultak, hogy mindazon
információkat, amiket egy átlagos útikönyv tartalmaz, néhány alapvető egységbe
sűrítsem. Egyszerűbben fogalmazva, ha a
képzeletünkkel egy tó közepére repülünk és ránézünk a tóra, akkor nem ugyanazt
látjuk a Fertő tó esetében, mint a Balatonnál? Ha erdőkbe látogatunk, akkor
nem ugyanazt az élményt éljük át újra és újra? Természetesen más lehet a fafaj, vagy az erdő
talaja, de ez a könyveim szempontjából ezek teljesen lényegtelenek…”
A Doktor Úrnak eddig 2 darab könyve van meg, amiket már
többször is kiolvastam. Így a tavak és az erdők terén már igencsak
kikupálódtam. A meglévő könyvei:
De nem csak a könyvek, hanem a művészet terén is ért egy
igencsak kedves meglepetés! Régi katonatársam festett egy gyönyörű festményt,
amit ki is állították a Magyi művelődési házban. A festményt Zugolói Miklós
festette, a mű címe A komisz katona öröme.
Miklós szerint a kép belső félelmeinket ábrázolja. A
hazatérő katona az otthon melegét juttatja eszünkbe, de ugyanakkor az élet
gondjai egy tollas körtefejű ember formájában mindig hozzánk dörgölőznek.
A nagy mű: