Kedves olvasóim!
Ma egy igazi gazemberről szeretnék nektek írni. Ő nem más
mint Hintyő Ignác, az egyik szomszédom.
A faluban, mint pék tevékenykedik. Ő mindig hitetlenkedve hallgatta a
történeteimet. Egyszer azt is merészelte mondani, hogy nem is voltam
katona!
Hát ember az ilyen? Pedig csak irigykedik,
hiszen ő még fiatal volt a háború idején, felnőve pedig orvul jött a béke. Ez
után a kijelentése után eléggé megharagudtam rá és jól helyben is hagytam a
fakanalammal. Mivel a jó viszony ezek után sem alakult ki, ezért ott tett
keresztbe nekem ahol csak tudott. Ignác kedvenc időtöltése a lázongás, amikor
ideje engedi akkor bizony ezt a dolgot műveli szívesen. Egyszer még a Mokka
című kakas szóra virradó műsorba is írt, méghozzá rólam! Az a piszok fráter azt
merészelte mondani, hogy én a sarki csemegeárusnál takarítóként éltem át a
háborút! Később még ennél is messzebbre ment. Volt egy főzőverseny a szomszédos
faluban és mikor meghallotta, hogy én bizony nagyon szeretnék menni, akkor
szabotálta ezt a tervemet! Romlott dinnyepürével kínált, amit én balga el is
fogadtam. A hascsikarás miatt sajnos nem tudtam menni, elment viszont ő! Az a
pernahajder meg is nyerte, hiszen, pék révén, konyított bizony a főzéshez és a
sütéshez. Az alábbi képet pont erről a versenyről hazatérve készítette, ahogy rajtam gúnyolódik. Érdemes megfigyelni, hogy bár a haját festi, az arcszőrzetét
őszülni hagyta, mivel szerinte úgy férfias. Micsoda pojáca!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése